Újság >> Gyerekszáj

Niki, szellem 2. évad 3. rész Megosztás: f i

Niki, szellem 2. évad 3. rész

Észre vettük hogy... A sakktáblára írva is van valami. Körbejártuk 1-szer 2-szer a táblát, és Niki olvasni kezdte, ami rá van írva:
-"Reménytelen esetek,
  romba dől az életed!
  Hát nem veszed észre?
  Akkor meg menj a fenébe!"
Ledöbbentem. Ki lehet olyan bunkó hogy ezt vési a sakktáblába?
- Úristen... Én félek... Nem tudom most mit akarok... Jó megszállni itt, de most már nem annyira... - dadogtam.
- Hmmm... - hümmögött Niki.
- Mi az? Mit hümmögsz? - kérdezte Anya.
- Ismerős ez az írás... Apukám ír így... Mármint, a betűtípus, meg a méret... Teljesen Apukámé! - mondta Niki.
- Ez esetben... El kell hagynunk a barlangot. - sóhajtott Anya.
- MI?! - kiáltottunk egyszerre Nikivel.
- Én nem akarok elmenni innen! Olyan jó itt! Maradjunk még! Csak... Csak egy kicsit! - kérleltem Anyát.
- Nem! Azonnal elmegyünk! Niki Apukája tudja hogy itt vagyunk, tehát nem vagyunk biztonságban. - mondta Anya, és közben pakolni kezdte a cuccainkat.
- Édesapám nem fog bántani minket! - mondta Niki, és közben dobbantott egyet felháborodottan.
- Niki... Az a rossz hírem hogy... DE! Igenis fog minket bántani ha nem megyünk el azonnal! - kiabálta Anya szintén felháborodottan.
- Miért bántana? - kérdezte Niki.
- Az úton elmondom, csak induljunk már! - kiáltott Anya, és hátára vette a táskáját. Bólintottunk, és mi is felvettük a saját táskánkat. Sírva búcsúztam el a barlangtól, de muszáj volt. Különben sem maradhattam volna ott örökre... Hiszen meg kell mentenünk Apát!
- Na szóval... - kezdett bele Anya.
- Azért bántana minket mert megkérte a kezemet, és én nemet mondtam... Ezért engem már minden képen bántana... Niki, téged azért bántana, mert barátok vagytok Anasztáziával, amit nem néz jó szemmel... Anasztázia, téged meg azért bántana mert a lányom vagy, és engem bántana. És ha engem bánt, akkor téged is. - mondta Anya. Niki nem hitt a fülének, de sajnos érezte hogy Anyának igaza van. Én Nikire néztem, és bólogattam. Tovább mentünk. Mentünk-mentünk és egy olyan helyre értünk, amitől borsódzott a hátam... Egy büdös, sáros és persze undorító helyre. Nagyon nem tetszett ez nekem... Végül át kellett kelnünk a mocsáron. Nagyon óvatosan kellett ugrálnunk a köveken, nehogy abba az undi mocsár nevezetű izébe ugorjunk, persze véletlen... Niki ment elöl, én mögötte és Anya felettünk repült. Segített átkelni nekünk. Amikor átértünk, majd kiesett a szívem a helyéről,  annyira megijedtem! Hiszen egy kő esett az orrom elé, amin egy kis üzenet volt. Gyorsan kibontottam és felolvastam. A levélen az állt hogy...


Szólj hozzá:

palotasadel11 imádó 2016. 02. 27. 16:37  
Little Pet Shop: Köszönöm Sacikám!

Little Pet Shop 2016. 02. 27. 16:28  
Nagyon tetszik!! Csak így tovább, Adrikám!


 
  Nyuszitanya  · Copyright © 2011-2019 · Minden jog fenntartva. · Használati feltételek & Jogi és adatvédelmi nyilatkozat